Kedves Olvasó! 

Az emberiség többsége ma sem hiszi el, hogy az egészségesnek gondolt étrenddel kapcsolatban tévedésben van. Igaz ugyan, hogy a táplálkozási szokásaink folyamatosan változtak, új és újabb receptek, receptkönyvek jelentek meg, de arra sohasem gondolt senki, hogyha ezek alapján étel, sütemény készül, olyan kémiai reakciókat fog vele okozni egyes emberekben, amelyek betegségeket indíthatnak el. Eddig a táplálkozási szokásaink változtatására sem volt igény, mert azok az élelmiszerek, amelyekből készült ételek a család asztalára kerültek, elfogadottá váltak, mivel nem ölt azonnal. Ha valaki mégis beteg lett és meghalt, különösképpen nem azonnal, hanem hónapokkal, évekkel később, akkor az étel soha sem került gyanúba. Az egyedi táplálkozásunkra már van egyszerű válasz, sőt tudományos magyarázattal.

 1900-1902-ig a vércsoportok felismeréséig nem volt összehasonlítási lehetőség arra, hogy a táplálkozásunk egészséges, vagy egészségtelen. Arra sem gondoltunk, hogy a vérünk minősége, tisztasága, vagy szennyezettsége az elfogyasztott élelmiszerektől függ. Ennél fogva arról sem volt elképzelésünk, hogy egyes élelmiszerek nem is tartoznak sejtépítő, vértisztító táplálékainkhoz. Akkor tessék mondani, mit tudunk a betegségek kialakulásának okairól, az odáig vezető út egészségkárosító tényezőkről, a mi felelősségeinkről, vagy a betegségmegelőzés módszereiről, eszközeiről? Itt a nagy lehetőség, és még a mai napig sem vagyunk képesek felismerni, hogy tovább hibázunk. Itt a nagy lehetőségünk, hogy megmentsük gyermekeinket az allergiától, az asztmától, a lisztérzékenységtől, hogy visszaadjuk az immunrendszer erejét, hogy beállítsuk az emésztést, az anyagcserét, hogy megszüntessük a túlsúlyt, vagy az elhízást. Miért tartom fontosnak az 1900-1902 évet? Azért, mert egy határérték lehetett volna! Amikor Dr. Karl Landsteiner amerikai orvos a vérben lévő információk alapján felismert egy életbe vágó olyan emberi különbségeket, amelynek alapján vérátömlesztéssel az emberi élet megmenthető, akkor tovább kellett volna menni azon az úton! Dr. Karl Landsteiner bebizonyította az orvostársadalomnak, hogy a kutatási eredménye alkalmazható. Ha a kutató munka, akkor nem áll meg, talán választ kaphattunk volna arra is, hogy a vérünk nem csak egy másik ember vére ellen hordoz magában különböző ellenálló anyagokat, hanem a táplálékokkal szemben is, ami esetenként súlyos kockázati tényezőket jelenthet, viszont az új ismeretek birtokában ezek a kockázati tényezők elháríthatók. Akkor erről ma, nem lenne mit mondani!

 A vércsoport kémiai szerkezetét, a speciális cukormolekulák határozzák meg, amelynek alapja a fukóz cukor (antigén), ami egyben a „0” vércsoport speciális cukra (antigén), majd ehhez kapcsolódik a többi vércsoport, a vércsoportjukat jelölő cukor molekuláival. Minden sejtünkön ott van, génjeinkben kódolva van. Ez a génjeinkben kódolt ősi örökség vércsoport őseinktől!

 A táplálékok biokémia szerkezetét különböző, különleges fehérjék alkotják, amelyek keresztkötést alkotnak a vércsoportok speciális cukrával. Ebben az esetben besűrítik a vért, összeragasztják a vörösvérsejtjeinket, azt valahol lerakják, kicsapják, ezzel elzárja a keringési út lehetőségét, dugulást okoznak, vérpangást idéznek elő, amely erjedést, a mikrobák, paraziták felszaporodását segítik elő, fertőznek, gombásodás jön létre, majd sejtfal-membrán sérülést okozva, elindíthatják a rákos folyamatot.  Mi a megoldás? Az, hogy táplálékainkat meg kell, hogy ismerjük, mert csak így tudjuk megválogatni azokat. Ez válasz arra is, hogy egészségben akarunk élni, vagy rábízzuk magunkat a véletlenre, és elfogadjuk a betegséget, mint genetikai hibát, amely ellen nem tehetünk semmit. A genetikai hiba okozta betegség, hibás feltételezésen alapul, amelyet soha senki nem bizonyított be. Azonban azt bebizonyították, hogy a betegségek, mint a rák is, 96%-ban anyagcserezavarok okozzák. Tehát, a szervezet tápláléka vércsoportonként különböző, ezért kell ezt figyelembe venni! Ha egészséget akarunk elérni, akkor kizárólagosan azokhoz az élelmiszer anyagokhoz kell ragaszkodnunk, amelyek sejtjeinkhez idomulnak, és működnek. Én nem ajánlom senkinek sem azokat az ételrecepteket, süteményrecepteket, amelyek nem a különböző vércsoportok számára vannak megcímezve.

 Velünk vannak az ősi örökségünket képező enzimek is, amelyek harcot folytatnak értünk, a mikrobák és enzimjeik elpusztításáért, hogy megmentsenek bennünket. Ezek az enzimek ásványokkal működnek. Ha nem biztosítjuk számukra kívülről a szükséges mennyiséget, akkor a mikrobák enzimjei a testünk csontszerkezetéből bontják le, mert számukra is életjelentőségűek az ásványok, ebből is inkább az, ami a gerincünkből és csuklónkból elvehető.

 Kedves Olvasó!

  110 év telt el azóta, hogy a vércsoportokat megismerte az orvostudomány. Az 1950-es évek elejétől több ezer évre visszamenőleg, az emberi maradványok számos betegségről (antropológusok) adtak információt:

 Ilyenek:  az anyagcsere problémák,  a fertőzések és  a rák.

 1957-től kezdődött el az a munka, amely a vércsoportok és a táplálékok jelentőségét kutatta, mert a betegek reakciói az étrendre, a fizikai terhelésre különbözőek voltak. Erre figyelt fel Dr. James D’ Adamo amerikai természetgyógyász orvos.

 1982-től kapcsolódott be Dr. Peter D’ Adamo, aki a mai napig saját klinikáján a vércsoportos étrenddel és a vércsoportoknak megfelelő táplálék-kiegészítőkkel gyógyít.  www.dadamo.com