Melyek azok a folyamatok, amelyek megjelenésekor már fel kell figyelni a következményeire?

A stressz lelki állapot, a rák fizikai állapot. A stressz elpusztítja az enzimeket, megfosztja szervezetünket a funkcionális produktumoktól. Az oxidatív anyagcseréhez szükséges enzimek hiányához vezet, növeli a tápanyagok erjedését, ami aztán sejtreplikációhoz vezet. Felborítja az étkezési szokásokat és a hormonális egyensúlyt, kimeríti az immunrendszert, lehetővé teszi a paraziták és gombák elszaporodását, ami végül rákhoz vezet. A legtöbb olyan esetben, amikor a rák valószínűleg stressz vagy sokkhatás következménye, kifejlődése hónapokig vagy akár évekig is eltart. Biztosak lehetünk abban, hogy a stressz közvetlenül nem indít be sejtsokszorozódást, nem módosítja a DNS-t, és nem okoz rákot.

Az egyenes-ági örökség és a rák kapcsolata. Ez a kérdés nem meglepő. Borzasztó lelki összeomlást jelent mindenkinek az, ha családon belül valaki rákban hal meg. E kérdésre, a rákot kutatók válasza az volt, hogy a genetikai érintettséget eddig nem bizonyították. A rák, mivel magamat is érdekel, tanulmányokat végeztem, kutattam a rák kialakulásának folyamatát. Első benyomások izgalomba hoztak, hihetetlenül megrendültem attól, hogy mennyire félre vagyunk tájékoztatva. A rák nem génhiba okozta betegség, hanem sokkal inkább életmód, táplálkozás probléma, tehát, rajtunk múlik a megoldása. Ez ilyen egyszerű! Ha valaki el akarja kerülni a rákot, de akár más betegséget is, nem a tudatot kell jóllakatni akármivel, amit a szeretett ételek közül választok, hanem a sejtjeimet kell tápanyagokkal ellátni. Lehet, hogy azokból az ételekből, amely ma még nem tartozik a kedvenc ételeimhez, de mégis, attól működik jól az anyagcserém, a salakanyagok időben távozni tudnak, és nő az energiám.  

 Az eddigi ismeretek alapján, a rák nem a genetikai örökség része. A rák egy olyan folyamatok során alakul ki, amelyet az ismeretek hiányából, az életmód és a rosszul megválasztott táplálkozásunkkal okozunk. Minden egyes élő ember hordozza ősei örökségét a vérében. Ez az ősi örökség a vércsoportja, a táplálékok, a fehérjék, a zsírok, a szénhidrátok, az enzimek, stb. helyes, optimális aránya. Ahhoz, hogy az emberi szervezet minőségi életet tudjon élni, ahhoz táplálkozni kell. Hangsúlyozni szeretném, hogy a vércsoportos étrend, az maga olyan diéta, amely alkalmazkodik az egyes ember sejtjeihez. A vércsoportos diéta azokból a nyersanyagokból állítható össze, amelyek fedezik a sejtszinten igényelt táplálékot. Akkor nem lesz probléma!

 A rákbetegségek 96%-át a vércukrok erjedése okozza. Gondolja csak át, hogy táplálkozásunk fontosságát miben vagy mennyire támogatjuk. Oda figyelünk-e arra, hogy mit, mennyit és mikor eszünk?

  A táplálkozásunkról:

  Nagyon sok cukrot, csokoládét, szénhidrátot fogyasztunk. A probléma az, hogy cukor és zsír éhségünk van, de ez nem egyenlő a táplálék igénnyel. Lássuk, hogy ez hogyan alakítja életminőségünket és mennyire közelítjük meg a rákot.

 Amikor túl sok cukrot fogyasztunk, a szervezetünkben élő gombákat és élesztőgombákat tápláljuk. Az élelmiszerként fogyasztott, finomított cukrok gyorsan felszívódnak a szervezetben, és energiatermeléshez tárolódnak. Túl nagymennyiségű cukor fogyasztása oxigénhiányhoz vezet, míg végül a szervezet képtelen lesz lebontásukra. Ezek a cukrok beszennyezik a vért és a nyirokfolyadékokat. A gombák és az élesztőgombák jól élnek a többlet cukron, ami más, enzimekhez szükséges létfontosságú ásványi anyagok hiányához vezet. Ennek következtében a szervezetben bárhol keletkezhet betegség. Megváltozhat az egyén személyisége is, a hangulatot és érzelmeket kontrolláló enzimek hiánya miatt. Azok a gyerekek, akik túl sok édességet esznek, gyakran hiperaktívak, túlsúlyosak, kezelhetetlenek és gyakran betegszenek meg, mint mások.

 A cukor erjedési folyamata rontja az egészségi állapotot, végül enzim funkcióvesztéshez, anyagcsere funkcióvesztéshez, és immunvesztéshez vezet, kedvez az élesztőgombáknak és más parazitáknak. Amennyiben helytelen táplálkozás következtében az erjedés tovább folytatódik, funkcionális betegségek lépnek fel, például személyiségzavar, fáradtság szindróma valamint szervi betegségek, például diabétesz, jóindulatú ciszták, kinövések és daganatok, egészen a szövetet érintő betegségekig, mint például a rák. A rák nem az egészséges, oxigénnel jól ellátott sejtekben kezdődik a sejtosztódás hibáiból adódóan, és nem is genetikai hibákból következik. A táplálkozás és a paraziták, a gombákhoz és baktériumokhoz hasonlóan sokkal nagyobb szerepet játszanak a rákos folyamatokban. Én ezeket a folyamatokat olyan hasonlatokkal, mint pld., „a nagyapám minden reggel megitta a felest, utána jóllakott szalonnával” nem tudom elfogadni, pontosan azért sem, mert mindenki különbözik a másiktól, valószínű többet mozgott, az a szalonna, amit evett, valószínű, hogy mangalicától származott, vagy mint „0” vércsoportú a magas gyomorsavszintnek köszönheti azt, hogy besegített az emésztéséhez. Talán nem is a hosszú életnek van titka, mert ez lenne a természetes, hanem a rövidnek. Találja meg mindenki a magáét!

Köszönöm a figyelmet!

Kedves Klubtársam!

A Te egészségedért Neked is tenni kell, nélküled nem fog megvalósulni!

Fogjunk össze!

Neked is kínálunk megoldásokat!

Te is különbözől a másik embertől, ezért az egészségedhez vezető út is különbözik!

 Ismerd meg a sajátod!

Csatlakozz az egészségprogramhoz!

2011. szeptember 8.-án 16:30 órai kezdéssel folytatjuk a 2011/2012 évre tervezett előadássorozatot,

amelyre szeretettel meghívunk minden érdeklődőt!

Témáinkból:

Az ember testében élő kórokozók:

Paraziták,

Mikrobák,

Gombák és enzimjei,

valamint az ellenük való harc életmóddal és sejtszinten működő táplálkozással.

Csak Veled valósulhat meg!

Az előadás helye:

HEMO

Keszthely, Kossuth U. 68.

Kedves Olvasó! 

Az emberiség többsége ma sem hiszi el, hogy az egészségesnek gondolt étrenddel kapcsolatban tévedésben van. Igaz ugyan, hogy a táplálkozási szokásaink folyamatosan változtak, új és újabb receptek, receptkönyvek jelentek meg, de arra sohasem gondolt senki, hogyha ezek alapján étel, sütemény készül, olyan kémiai reakciókat fog vele okozni egyes emberekben, amelyek betegségeket indíthatnak el. Eddig a táplálkozási szokásaink változtatására sem volt igény, mert azok az élelmiszerek, amelyekből készült ételek a család asztalára kerültek, elfogadottá váltak, mivel nem ölt azonnal. Ha valaki mégis beteg lett és meghalt, különösképpen nem azonnal, hanem hónapokkal, évekkel később, akkor az étel soha sem került gyanúba. Az egyedi táplálkozásunkra már van egyszerű válasz, sőt tudományos magyarázattal.

 1900-1902-ig a vércsoportok felismeréséig nem volt összehasonlítási lehetőség arra, hogy a táplálkozásunk egészséges, vagy egészségtelen. Arra sem gondoltunk, hogy a vérünk minősége, tisztasága, vagy szennyezettsége az elfogyasztott élelmiszerektől függ. Ennél fogva arról sem volt elképzelésünk, hogy egyes élelmiszerek nem is tartoznak sejtépítő, vértisztító táplálékainkhoz. Akkor tessék mondani, mit tudunk a betegségek kialakulásának okairól, az odáig vezető út egészségkárosító tényezőkről, a mi felelősségeinkről, vagy a betegségmegelőzés módszereiről, eszközeiről? Itt a nagy lehetőség, és még a mai napig sem vagyunk képesek felismerni, hogy tovább hibázunk. Itt a nagy lehetőségünk, hogy megmentsük gyermekeinket az allergiától, az asztmától, a lisztérzékenységtől, hogy visszaadjuk az immunrendszer erejét, hogy beállítsuk az emésztést, az anyagcserét, hogy megszüntessük a túlsúlyt, vagy az elhízást. Miért tartom fontosnak az 1900-1902 évet? Azért, mert egy határérték lehetett volna! Amikor Dr. Karl Landsteiner amerikai orvos a vérben lévő információk alapján felismert egy életbe vágó olyan emberi különbségeket, amelynek alapján vérátömlesztéssel az emberi élet megmenthető, akkor tovább kellett volna menni azon az úton! Dr. Karl Landsteiner bebizonyította az orvostársadalomnak, hogy a kutatási eredménye alkalmazható. Ha a kutató munka, akkor nem áll meg, talán választ kaphattunk volna arra is, hogy a vérünk nem csak egy másik ember vére ellen hordoz magában különböző ellenálló anyagokat, hanem a táplálékokkal szemben is, ami esetenként súlyos kockázati tényezőket jelenthet, viszont az új ismeretek birtokában ezek a kockázati tényezők elháríthatók. Akkor erről ma, nem lenne mit mondani!

 A vércsoport kémiai szerkezetét, a speciális cukormolekulák határozzák meg, amelynek alapja a fukóz cukor (antigén), ami egyben a „0” vércsoport speciális cukra (antigén), majd ehhez kapcsolódik a többi vércsoport, a vércsoportjukat jelölő cukor molekuláival. Minden sejtünkön ott van, génjeinkben kódolva van. Ez a génjeinkben kódolt ősi örökség vércsoport őseinktől!

 A táplálékok biokémia szerkezetét különböző, különleges fehérjék alkotják, amelyek keresztkötést alkotnak a vércsoportok speciális cukrával. Ebben az esetben besűrítik a vért, összeragasztják a vörösvérsejtjeinket, azt valahol lerakják, kicsapják, ezzel elzárja a keringési út lehetőségét, dugulást okoznak, vérpangást idéznek elő, amely erjedést, a mikrobák, paraziták felszaporodását segítik elő, fertőznek, gombásodás jön létre, majd sejtfal-membrán sérülést okozva, elindíthatják a rákos folyamatot.  Mi a megoldás? Az, hogy táplálékainkat meg kell, hogy ismerjük, mert csak így tudjuk megválogatni azokat. Ez válasz arra is, hogy egészségben akarunk élni, vagy rábízzuk magunkat a véletlenre, és elfogadjuk a betegséget, mint genetikai hibát, amely ellen nem tehetünk semmit. A genetikai hiba okozta betegség, hibás feltételezésen alapul, amelyet soha senki nem bizonyított be. Azonban azt bebizonyították, hogy a betegségek, mint a rák is, 96%-ban anyagcserezavarok okozzák. Tehát, a szervezet tápláléka vércsoportonként különböző, ezért kell ezt figyelembe venni! Ha egészséget akarunk elérni, akkor kizárólagosan azokhoz az élelmiszer anyagokhoz kell ragaszkodnunk, amelyek sejtjeinkhez idomulnak, és működnek. Én nem ajánlom senkinek sem azokat az ételrecepteket, süteményrecepteket, amelyek nem a különböző vércsoportok számára vannak megcímezve.

 Velünk vannak az ősi örökségünket képező enzimek is, amelyek harcot folytatnak értünk, a mikrobák és enzimjeik elpusztításáért, hogy megmentsenek bennünket. Ezek az enzimek ásványokkal működnek. Ha nem biztosítjuk számukra kívülről a szükséges mennyiséget, akkor a mikrobák enzimjei a testünk csontszerkezetéből bontják le, mert számukra is életjelentőségűek az ásványok, ebből is inkább az, ami a gerincünkből és csuklónkból elvehető.

 Kedves Olvasó!

  110 év telt el azóta, hogy a vércsoportokat megismerte az orvostudomány. Az 1950-es évek elejétől több ezer évre visszamenőleg, az emberi maradványok számos betegségről (antropológusok) adtak információt:

 Ilyenek:  az anyagcsere problémák,  a fertőzések és  a rák.

 1957-től kezdődött el az a munka, amely a vércsoportok és a táplálékok jelentőségét kutatta, mert a betegek reakciói az étrendre, a fizikai terhelésre különbözőek voltak. Erre figyelt fel Dr. James D’ Adamo amerikai természetgyógyász orvos.

 1982-től kapcsolódott be Dr. Peter D’ Adamo, aki a mai napig saját klinikáján a vércsoportos étrenddel és a vércsoportoknak megfelelő táplálék-kiegészítőkkel gyógyít.  www.dadamo.com